A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.
Megélénkül a ráckevei Duna-part
Evezéssel kezdjük a napot: hogy stílusosak legyünk, csónakkal megyünk egy szerdai reggelen a csónakos piacra a Kerekzátonyról. (Az igazság az, hogy mással nem is nagyon tudnánk…) Ez a szerdánként és szombatonként tartott ráckevei piac arról kapta a nevét, hogy régen az árusok csónakból árulták portékáikat a Duna-parton, és a piacra sokan csónakkal is érkeztek. Csónakos vásárlók ma is akadnak, de a piac sok tekintetben átalakult: a kereskedők többsége autóval jön, és abból pakolja ki áruját a Kis-Duna menti Szegedi Kis István sétányon.
A piacon szerdán is élénk a forgalom. A választék széles: zöldségek, gyümölcsök, húsfélék, palánták, virágok mellett ruhák, játékok, könyvek, élőállat kapható.
Piaci pult a Kis-Duna partján
„Mondják a rossz időt szombat délutántól, de remélem, a piac még kitart” – beszélget egy fiatal árus a szomszéd standnál álló ismerőseivel. Két idős néni szatyrokat cipel. „Megyek a temetőbe, utána meg a belgyógyászatra” – mondja egyik a másiknak. Egy biciklijét toló bácsi egy árussal diskurál, majd elköszön: „Indulok a bankba”. Zajlik az élet a csónakos piacon.
A palántákat és egyéb árukat ma már autóval hozzák a piacra. A háttérben a Hajómalom
Ezt látni kell! A Hajómalom
A sétányon, nem messze az Árpád hídtól horgonyoz a Kis-Dunán egy háznak tűnő furcsa szerkezet. A partról egy-egy gerendahídon lehet megközelíteni. Az egész építmény fából készült; a muris látvány természetesen nem más, mint a Hajómalom. Ilyen különleges, ráadásul működőképes malomszerkezetet nem találni másutt Magyarországon.
Blogbejegyzésünk alatt, A ráckevei Hajómalom című részben a Szigetzugi Duna Napokhoz kapcsolódva bővebben írtunk a Hajómalomról. Ezért itt nem ismételjük meg, mi maga ez a szerkezet, hol és hogyan működtek régen, illetve a ráckeveit mikor újították fel. Másról lesz szó. Legfőképpen arról, hogy a Hajómalomnak számtalan történeti, ipartörténeti, műszaki és néprajzi vonatkozása van. Az egész szerkezet pedig a maga mivoltában – és erre aligha gondoltunk volna a meglátogatása előtt – fantasztikus, a szó legnemesebb értelmében vett esztétikai élmény.
A Hajómalom az Árpád híddal
A Hajómalom belseje
A Hajómalom tetőszerkezete tényleg egy házat idéz, belül azonban egy bonyolult őrlőszerkezet foglalja el a nagy részét. A falakon régi fotók, dokumentumok, leírások alapján kapunk átfogó képet a hajómalmok működéséről. De a legérdekesebb, amikor beindul a szerkezet, és erős zúgás, mondhatni munkagépzaj közepette láthatjuk, milyen az őrlés.
Ilyen fogaskerekek segítségével történik a gabona őrlése
Bámulatos, ahogy egyben van itt az őrlés technikája, folyamata, a tökéletesen megszerkesztett faszerkezet szépsége, és alapvetően az, hogy a szemünk láttára zajlik egy mintegy száz évvel ezelőtti, vagy még régebbi munkafolyamat, aminek ráadásul rögtön megvan az eredménye a megőrölt búza, a liszt formájában. Nem vitás, a Hajómalom Ráckeve olyan nevezetessége, amit a legjobban azzal az angol kifejezéssel tudunk leírni: must see (látni kell)!
Szőgyényi Gábor, a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány elnöke elmesél egy-két érdekességet. Megmosolyogtató például, hogy a házhajó részen kapott helyet régen a molnárcsobogónak nevezett árnyékszék. Az pedig elismerésre méltó, ahogy, amilyen összefogással megvalósult a Hajómalom újjáépítése: Ráckeve testvérvárosa, az erdélyi Gyergyócsomafalva biztosította a rekonstrukcióhoz szükséges faanyagot.
Szőnyi István és Patay László Ráckevén
Az Árpád híd belvárosi hídfőjénél, néhány perces sétára a Hajómalomtól a Patay László Városi Képtárat találjuk.
A képtár épülete
Ne tévesszen meg senkit, ha esetleg nem ismerős Patay László neve, mert a galéria az egyik legizgalmasabb kiállítóhely Pest megyében a Duna mentén! Patay László komáromi születésű Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára volt. Olyan mestereknél tanult, mint a Művészeti anatómia című könyvével világhírűvé vált Barcsay Jenő, vagy Szőnyi István. Apropó, Szőnyi István! Vele már „találkoztunk” Zebegényben, de nem gondoltuk volna, hogy Ráckevén is „összefutunk”. A képtárban ugyanis épp egy időszaki Szőnyi-kiállítás látható.
Patay László: Szőnyi című festménye
Érdekes az is, hogy Patay László életét valahogy összekötötte a Duna. Komáromban született, a Zebegényben élt Szőnyi volt a mestere, és Ráckevén telepedett le. Mintha csak a folyó menti településekre fűzte volna fel az életét. (Fiatalkorában állítólag átúszta a Dunát.)
Patay László: Emlékmű című táblaképe. Érdekessége, hogy számos világhírű festmény egy-egy jelenete vagy alakja található rajta
A galériában Patay hihetetlenül látványos képei mellett kortárs alkotók festményeit láthatjuk; több olyat is, ami Ráckevét, a város egy-egy jellegzetes részét ábrázolja. Ugyanakkor a hazai festészet kiválóságainak alkotásai is feltűnnek a képtár falain. Szőnyi mellett volt már itt egyebek mellett Benczúr Gyula-, vagy Szinyei Merse Pál-kiállítás. Megérte betérni ide, remek kiállítóhely. Must see II.!
Kilátás a Tűztoronyból
És a Ráckeve belvárosában található látványosságok sorának még mindig nincs vége! Átgyalogolunk az alig pár száz méterre lévő Tűztoronyhoz, ahova szerdától vasárnapig 10 és 17 (hétvégén 18) óra között minden egész órában lehet felmenni. A kilátó a régi városháza 1901-ben épült, szecessziós stílusú, alföldi városházákat idéző épületének tornyában található.
A régi városháza a Tűztoronnyal. Az épületben jelenleg a Ráckevei Járási Bíróság működik
Szétnézünk a toronyból: a derült időben a nyugati horizonton látszik a Velencei-hegység, a Nagy-Dunát szegélyező hosszú fasor, észak felé Százhalombatta, a Budai-hegység és az Angyali-sziget a Kis-Dunán, keleti irányban a kiskunlacházi templom és az Alföld Pest megyei része. Dél, délkelet felé a város Pokolhegy nevű része, amellyel kapcsolatban az idegenvezető (vele lehet felmenni a toronyba) kitér a név eredetére. Az egyik változat szerint azért nevezik így, mert ha arrafelé felkapja a homokot a szél, és a lemenő Nap sugarai pirosra festik, akkor olyan a színe, mint a pokol tüze. Egy másik alapján azért ez a városrész neve, mert a második világháborúban romákat gyilkoltak le itt. Él egy olyan legenda is, miszerint a tatárjárás idején egy asszony megjósolta, hogy aki itt marad, elpusztul. A lakosság egy része ekkor az Angyali-szigetre menekült, aki maradt, azt lemészárolták a tatárok.
Belvárosi panoráma a Tűztoronyból: a kis tornyos épület a Patay László Városi Képtár, a távolban, a Duna-ág közepén az Angyali-sziget
Vannak egyéb érdekes történetek is. A toronyban az őrök régen kályhánál melegedtek, ölben vitték fel a tűzifát. Negyedóránként meg kellett kondítaniuk a fenti kis harangot annak bizonyítékául, hogy nem aludtak el. Tűz esetén piros zászlót tűztek ki, amely abba az irányba mutatott, ahol égett valami.
Kastély a város szélén
Ráckeve jelentős, szintén országszerte ismert épülete a Savoyai-kastély, a belvárostól északi irányban, a HÉV végállomása felé található. Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint 1702-ben francia és bécsi mintára épült Savoyai Jenő francia herceg, német-római császári hadvezér számára, barokk stílusban. 2015 végén még voltunk itt egy konferencián, de egy ideje hiábavaló a bejutással próbálkozni: a kastély zárva, tudomásunk szerint jelenleg a nemzeti vagyonkezelő üzemelteti. Korábban szálloda és étterem működött benne.
Rácsok mögött a kastély központi része; az épület sajnos nem látogatható
Visszamegyünk a Szegedi Kis István sétányon kikötött csónakunkhoz, hogy Szigetbecse felé vegyünk az irányt a Kis-Dunán. Jó nagy sétát tettünk két nap alatt Ráckevén, de nagyon is megérte. A legfontosabb dolog, amit tapasztaltunk, amire rájöttünk: Ráckeve tökéletes program. Ha csak azt nézzük, hogy a belvárosban pár száz méternyi távolságra egymástól olyan látványosságok találhatók, mint a képtár, a Hajómalom, a Tűztorony és a szerb templom, akkor a Duna egyik legizgalmasabb kisvárosa ez. Tudjuk, hogy furcsa és valószínűleg képzavar is, mégis azzal a kifejezéssel illetnénk Ráckevét, hogy kulturális kalóriabomba. Must see! És még nem is szóltunk a kis-dunai lehetőségekről, élményekről.
Előbb-utóbb azok is jönnek óhatatlanul. Például most, amikor Szigetbecsére evezünk a napos, de szeles időben.
Nemsokára Szigetbecsére érünk
A szigetbecsei szabadstrand. A fürdés mellett vízitúrázók számára alkalmas kikötőhely. A Ráckevével gyakorlatilag egybeépült Szigetbecse nem közvetlenül a Kis-Duna partján, hanem néhány száz méterrel beljebb található, a folyótól egy holtág választja el
André Kertész emléke Szigetbecsén
„A természeti értékek és az André Kertész Múzeum vonzza ide az embereket” – tájékoztat Takács András polgármester, miközben a falut járjuk. Szigetbecse rendezett, ha lehet ezt mondani, „pofás” település. A mai napig erősek a sváb hagyományok, a második világháború végéig majdnem teljesen német faluban most is sokan német nemzetiségűnek vallják magukat.
A természeti értékekről kicsit később, most menjünk be az André Kertész Emlékmúzeumba! A budapesti születésű és a 20. századdal egyidős világhírű fotóművész, André Kertész (eredeti nevén: Kertész Andor) gyerekkorának nagy részét Szigetbecsén töltötte. Az emlékmúzeumot halála után két évvel, 1987-ben hozták létre. Az 1936-tól New Yorkban élt fotós 120 képet és személyes tárgyakat hagyott az intézményre, amelynek olyan nagy híre van, hogy Takács András elmondása szerint például Argentínából, Dél-Koreából, Görögországból, Japánból, Németországból, Máltáról jönnek ide az André Kertész képeire kíváncsi turisták.
Részlet a kiállításból. A fényképek egy része néprajzi, sok más pedig szociofotónak is elmehetne
A polgármester úgy látja, az André Kertész-örökségre kell „felépíteni” a falut, mert ez elterjeszthető a világban. A művész emlékére a közeljövőben szobrot szeretnének állítani.
Az emlékmúzeum épülete
Egy érdekes húsvéti szokás: a tojásfutás
„Reneszánszát élik a sváb hagyományok Szigetbecsén” – mondja Takács András. Ilyen például az úgynevezett tojásfutás. De adjuk át a szót a polgármesternek, aki másfél percben foglalja össze, miről is van szó!
A tojásfutás eredetileg egyfajta verseny volt a két legény között, mert a lerakott tojássoron ellenkező irányban futva minél több tojást kellett felszedniük, és bele kellett rakni egy asztalon elhelyezett kosárba. „Ez hosszadalmas volt, mert 5-6 tojásnál többet nem tudtak összeszedni, így többször vissza kellett szaladni a kosárhoz” – olvasható Kiss Marianna: Wetsch a mi Szigetbecsénk (Szigetbecse, 2014, 145. oldal) című helytörténeti munkájában. A győztes az volt, aki előbb fel tudta szedni a saját tojássorát.
Tanösvény a természetvédelmi területen
És akkor most vissza a természetbe! A településen a holtág és a Kis-Duna között van egy helyi természetvédelmi terület, amit a Tőzike tanösvényen lehet végigjárni. Az öt állomásból álló kis kirándulásra leginkább iskolai csoportok jönnek.
A kis-dunai holtág a tanösvény elejénél
Az út réteken, szántóföldeken, erdőn át vezet. Takács András ottjártunkor azt mondta, május végén kezdődik karbantartás a tanösvényen. Ami rá is fér az erdei utakra, mert például nem mindenhol egyértelmű a jelzés, van, ahol az utat kidőlt fák zárják el, továbbá a tanösvény tábláit sem árt helyrehozni. De azért klassz ez a kis kirándulás, az ösvény helyenként kifejezetten vadregényes.
Például itt. Átkelés egy mocsaras-vizes-erdős területen
Hirtelen és elég közelről mély, furcsa, hörgésszerű hang töri meg az erdő csendjét. Mi volt ez? Majd egy őzbak ugrik elő a sűrűből nem messze tőlünk, aztán kisvártatva még egy. „Őzikék a Tőzikén” – sütünk el egymás között egy szójátékon alapuló olcsó poént.
Egy élményekkel teli nap végén evezünk vissza a Kerekzátonyra. Gondolatban már a következő napokra készülünk, de előzetesen csak annyit árulunk el: kimerészkedünk a Nagy-Dunára, sőt, még kocsmába is csónakkal fogunk menni!
Stégek és nádasok a Kerekzátony oldalában
Esteledik a Ráckevei-Dunán
VÉGE A HATODIK RÉSZNEK
A következő rész tartalmából:
Az Árpád hídtól északra a Kis-Dunán - Nádasok között, lagúnákban - Hangulatos sörkert a stég mögött
