A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.
Régészeti leletek a Dunában és a falvakban
Előző blogbejegyzéseinkben volt már szó arról, hogy a Ráckevei-Duna egyfajta kincsesbánya víz alatti régészeti leletek tekintetében. Hasonló a helyzet a Nagy-Dunával is, és mivel Csepel-szigeti utolsó napunkat Szigetújfaluban kezdjük, érdemes felidézni, miket is találtak itt és a környéken. Mindezt az egyik legilletékesebb, a kutatásokban részt vevő Tóth János Attila, a ráckevei Árpád Múzeum régésze mondja el.
„Már Rómer Flóris leírta az 1850-es években, hogy Szigetújfalunál a Dunában van egy római kori torony. Amikor öt-hat évvel ezelőtt megvizsgáltuk a területet, kiderült, hogy a fal ma is létezik. Lemerültünk a víz alá, és egy hatalmas, gyakorlatilag emberi szem által nem látott építményre bukkantunk, római tetőcserepeket is találtunk”.
Szigetújfalu az Árpád Múzeum fontos kutatási területe; a település mellett a Dunánál egy 12. századi alapítású kolostorromra bukkantak a régészek. „Meglepetésünkre az ártérből kiemelkedő rész bronzkori lelőhelyet is rejt, tehát a történelmi korok egymásra vannak halmozódva ugyanazon a helyen” – tette hozzá Tóth János Attila.
Régészeti leletekből magában a faluban sincs hiány. Mindezt röviden Paulheim Vilmos, Szigetújfalu polgármestere ismerteti ebben a videóban.
Ígérjük, már csak egy, de annál érdekesebb történeti anyagot mesélünk el, aztán a faluról lesz szó. Bél Mátyás, a 18. század jeles történet- és földrajztudósa említ egy esetet Notitia Hungariae című 1735-ben megjelent munkájában, amihez Szigetújfalunak is köze van. Abdurrahman, az utolsó budai pasa 1686 júniusában, Buda visszavétele előtt vagyonát húsz bárkára pakolta és a Dunán úsztatta le. Az első napon a hajók a Szigetújfaluval szembeni Ercsinél megálltak, de a Csepel-szigeten kötöttek ki. Mindezt észrevették a magyarok, akik rajtaütöttek a szállítmányon. Megszerezték Abdurrahman pasa kincsét, ami olyan mennyiségű volt, hogy a zsoldosok között felosztott rész a katonák több évi zsoldját tette ki. Szigetújfalunak ilyen történeti hagyománya is van tehát.
Nyitott kapuk utcája és a falu német tradíciói
De persze ma élő hagyományok, szokások, rendezvények is vannak a településen. Ilyen a Nyitott kapuk utcája elnevezésű kézműves és hagyományőrző bemutató.
A szigetújfalui Német Nemzetiségi Önkormányzat háza a rendezvények egyik helyszíne
A Nyitott kapuk utcáját minden évben pünkösdkor tartjuk a Diófa utcában – mondja Paulheim Vilmos. A rendezvény során régi mesterségeket mutatnak be, amiket egy-egy házhoz betérve kipróbálhatnak a látogatók. Van külön gasztroudvar, és mivel egykori német településről van szó, sváb látványkonyhával is várják a vendégeket.
A Diófa utca Szigetújfaluban
Szigetújfalu lakosságát a 20. század első felében túlnyomórészt németek alkották. 2015-ben a valamivel több mint 2000 lakosú településen a lakosok 14 százaléka vallotta magát németnek. A sváb hagyományok közül meg kell említeni a húsvéti bált, valamint a sváb tánccsoport által szervezett farsangi bált. Erre az alkalomra más Pest megyei német településekről, például Budaörsről, Pilisvörövárról és Taksonyból érkeznek zenekarok.
Paulheim Vilmos sorolja: Szigetújfaluban ezen kívül van még többek között faludisznótor sváb látványkonyhával, úgynevezett férfibál, szüreti forgatag sváb bállal, karácsonyi koncert és szilveszteri bál. „A környékbeliek azt szokták mondani, de jó nektek, itt mindig van valami” – említi a polgármester, mennyire változatos a település báli kínálata.
Vízre szállunk a révnél
Mivel még egy érdekes nemzetiségi falut be akarunk járni a nap folyamán – Lórévre evezünk –, a szigetújfalui révhez igyekszünk, ami a községtől pár kilométerrel arrébb található. Szigetújfalu házai nem érnek le a Dunáig: egy ártéri erdőn át vezető úton kell mennünk, hogy eljussunk a partra.
A szigetújfalui rév. Szemben a Fejér megyei Ercsi és temploma
Innen indulunk a Nagy-Dunán a mintegy 16 kilométerre lévő Lórévre. Vízre tesszük a hajót, közben egy jellegzetes dunai halat, egy márnát fedezünk fel, amint a sekély parti vízben hűsöl.
A Duna partja Szigetújfalu közelében
Jó időben, nyugodt vízen haladunk dél felé, közben lassan-lassan fogynak a folyamkilométerek. A Dunának ez a szakasza nem különösebben látványos olyan értelemben, hogy az egész szakaszon egyetlen település sincs, tehát nehéz bármihez is viszonyítani, merre járunk pontosan. Legfeljebb a folyamkilométereket jelző táblák alapján lehet tájékozódni, de azokból meg egy csomó a túlsó parton van.
Ilyen kis bungalószerűséget többször láttunk a parton. Valószínűleg horgászok használhatják őket
Fák, folyó, felhők
Ami tetszik: sok-sok vízimadarat – főleg vadkacsát – látunk a vízitúra során. Ami nem tetszik: számos helyen borzasztóan szemetes a part. Ez egyrészt abból következik, hogy a Duna sok szemetet, hulladékot szállít. Másrészt viszont egészen biztos, hogy az emberek is egy csomó kacatot hoznak le a folyópartra, hogy így szabaduljanak meg tőle. Máskülönben hogy kerülnének a Duna partjára a fák közé kibelezett mosógépek, hűtőszekrények?
Három uszályt és mindössze öt embert (többségében horgászt) számoltunk össze, amikkel, akikkel a 16 kilométer alatt találkoztunk. Az evezés nagy része úgy telt, ahogy ebben a videóban látható.
Lórévnél szintén a kompnál szállunk ki (a folyó túloldalán lévő Adonyba megy innen a rév).
Érkezés előtt a lórévi kompnál
Egy elhagyatott kápolna érdekes története
A Dunától kicsit beljebb, de ártéri részen álló Zichy-kápolnát akarjuk megnézni. A magában, szinte elhagyatottan álló épület és környezete ideális lehetne egy thriller forgatásához, olyan.
A lórévi Zichy-kápolna
Ahhoz, hogy bejussunk a kápolnába, a kompnál lévő büfében kell elkérni a kulcsot. De miért is érdekes ez a kis templomocska? A több mint százhetven évvel ezelőtt itt történtek miatt. Lórév mellett e helyütt végezték ki 1848. szeptember 30-án Fejér megye volt alispánját, Zichy Ödön grófot. Azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel. Az ítéletet a Görgei Artúr (ebben az időben őrnagyként Csepel-sziget parancsnoka volt) vezette katonai rögtönítélő bíróság hozta, s még aznap este végrehajtották. A grófot felakasztották. A neogótikus kápolnát 1858-59-ben emelte a Habsburg császári család Zichy Ödön emlékére. Mivel a kivégzés helye ártér, mesterséges dombra építették.
A Zichy-kápolna belülről. A kép bal szélén a falon lévő repedés és a málló vakolat azt mutatja, hogy az épülettel nem törődnek. A kápolnában 2009-ben nyílt kis kiállítás Zichy Ödön elítéléséről és kivégzéséről. Azóta valószínűleg a kutya sem járt itt
Az ország egyetlen szerb többségű faluja
Szigetzugi túránk utolsó helyszínére, Lórévre érkeztünk. Erre a településre már utaltunk, amikor Ráckeve történetéről volt szó: sok ráckevei szerb család költözött ki ide. „Lóréven alig háromszázan élnek, viszont a lakosság 99 százaléka szerbnek vallja magát. Anyanyelvük szerb, de természetesen magyarul is tudnak” – mutatta be a falut Jáki Réka néprajzkutató, az Árpád Múzeum igazgatója. A település első szerb lakói az 1600-as évekbeli török támadások elől menekülve érkeztek ide.
Szerb nyelvű feliratok a lórévi temetőben
Lórév elzárt településnek számított, ami kedvezett a nemzetiségi hagyományok megmaradásának. Viszont egy ideje fiatalokból álló tánc- és színjátszó csoportja van a falunak. Több helyre utaznak: szerb lakosságú településekre, például Pomázra, Százhalombattára, Tökölre, de külföldre is. „Azt lehet mondani, hogy most már van egyfajta »átjárás«, mégis hagyományaikban, kultúrájukban, nyelvükben és megőrzött történelmi tudatukban megmaradtak szerbeknek” – tette hozzá Jáki Réka.
A temető keresztje
Szóval ilyen falvak (is) vannak a Csepel-szigeten. Nagy tétben mernénk fogadni, hogy mindez sokak számára egyáltalán nem ismert – de talán ezek a különleges adottságok, vagyis a nemzetiségi múlt és jelen, a kevésbé ismert régészeti-történeti emlékek, illetve a Szigetzug páratlan természeti értékei vonzóvá teszik Pest megyének ezt a térségét.
Egy rövid, háromperces drónvideóban érdemes még egyszer megnézni pár nevezetességet azok közül, amelyekre a Csepel-sziget déli részének turizmusa épülhet, amelyek miatt megéri felkeresni a Szigetzugot.
Befejezés és elköszönés
Amikor mintegy másfél hónappal ezelőtt elindítottuk a DANUrB programmal foglalkozó írásainkat, azt a címet adtuk az első blogbejegyzésnek: „Elindul egy blog, elkezdődik egy utazás”. Most elérkezett az utazás vége, befejeződik az utolsó bejegyzés. Nem titkoljuk, kicsit fáj a szívünk, mint amikor vége az ember szabadságának, vége a vakációnak, vagy amikor haza kell jönni egy nyaralásból. Megmarad viszont minden élmény; és remélhetőleg arra is sikerült rávilágítani, hogy a blog bevezetőjében említett „Duna menti kontextus” mit jelent és miért fontos a felkeresett települések életében. De ami talán ennél is lényegesebb: sem a Dunakanyar, sem a Szigetzug nincs a világ végén. A kulturális emlékeket és a természeti értékeket bármikor fel lehet keresni, meg lehet ismerni. Egy kicsit ehhez is próbált útmutatót, fogódzót adni, leginkább pedig kedvet csinálni ez a blog.
VÉGE A DUNAI MESÉK CÍMŰ BLOGNAK
