A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.

Visegrád – kicsit másképpen

Fellegvár, Salamon-torony, királyi palota – a legtöbb embernek ez a három nevezetesség, látványosság jut eszébe először Visegrád nevének hallatán. Nem véletlenül; a Fellegvár például nemcsak a Dunakanyar, hanem az ország egyik legismertebb turisztikai látnivalója. Viszont mi most mást kerestünk, mást néztünk Visegrádon: kevésbé ismert szép helyeket, vagy éppen a település olyan pontjait, részeit, amelyek nem úgy működnek, ahogy annak egy turizmusáról ismert kisvárosban működnie kellene.

Nagymarosról megyünk át komppal Visegrádra, és mindjárt a kiszállás után szembesülünk egy ilyennel: ez pedig a kompkikötő és környéke. Kiépítetlen, szinte kaotikus állapotok uralkodnak itt a Duna partján: befejezetlen építkezés (ami, úgy tűnik, nem akar haladni, mert szinte napra pontosan egy évvel ezelőtti ottjártunkkor is ugyanígy nézett ki), bekerített, használaton kívüli, csúnya területek a parton.

Ez például micsoda?

Újabb feladvány: építkezés, hajótemető, vagy roncstelep? Mindenféle törmelék, fém- és betonelemek, valamint egy szebb napokat látott jacht a kompkikötő közvetlen közelében

Tapasztalatainkat megosztjuk Félegyházi András polgármesterrel, aki úgy fogalmaz: „Ez a látvány önmagáért beszél. A kikötő magánkézben van, ahogy kinéz, az a vállalkozó tevékenységének az eredménye. Az önkormányzat hiába próbál, nem tud tenni ellene. Szerencsére Visegrád azért nem egyenlő ezzel.”

Ez valóban így van, mert a kikötőtől távolodva rendezett, gondozott településkép bontakozik ki. Ilyen a városka főutcája, ahol szépen felújított, korabeli házakat láthatunk. Némelyik előtt kis táblácska ismertet meg az épület történetével. A Dunakanyar talán egyik leghangulatosabb utcája ez, visszaadja, hogy nézhetett ki Visegrád nyolcvan-száz évvel ezelőtt.

Fő utcai részlet

Az óvoda épületének „históriája”

A Fő utca eleje a 11-es útra fut ki. A főváros felől közúton, illetve a hajóval érkezőket – mivel innen nem messze van a hajóállomás – egy Mátyás király portréját formázó szobor fogadja, ami egyben emlékmű is. A szobor hátoldalán a két világháborúban elesett visegrádiak neve olvasható.

A szobor és az emlékmű. A hajóállomás arrébb található, de az embernek olyan érzése van, mintha nem lenne közvetlen kapcsolata a visegrádi belvároshoz vezető Fő utcával

Makovecz Imre és Visegrád

Visegrádon és a környékbeli hegyekben, több, Makovecz Imre által tervezett épületet találunk. Ha komppal érkezünk a Duna túloldaláról, a templommal együtt a Rév utcai iskola tornacsarnokának homlokzata tűnik fel elsőnek.

Jellegzetes Makovecz-motívumok a tornacsarnok homlokzatán

A visegrádi épületek a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész életművében is kiemelkedőnek számítanak. Ezek voltak azok, amelyek megalapozták Makovecz Imre nemzetközi ismertségét. Visegrád határában, a városkától északkeletre lévő Mogyoró-hegyen álló Erdei Művelődés Háza alapgondolata, -koncepciója, hogy egyfajta kirándulóközpontként kapcsolatot teremtsen az ember és a természet között.

Az Erdei Művelődés Háza bejárata. A közelében lévő Jurta Kemping főépülete is Makovecz Imre tervei szerint épült

Történelmi korok maradványai a Sibrik-dombon

Ha már a Mogyoró-hegyen vagyunk, akkor lefelé ereszkedve megnézzük a Salamon-torony fölötti Sibrik-dombon található római kori és középkori romokat. A hegyről jól kitáblázott út vezet a domb felé, sőt az erdőben kerékpározásra is alkalmas aszfaltút halad. Ám a hegyről mégis inkább a Fellegvárat a 11-es úttal összekötő műúton érdemes bringával menni: az útszakasz szinte végig lejt, a közben látható dunakanyari panoráma pedig egyenesen lenyűgöző.

Visegrád római kori és kora középkori öröksége a Sibrik-dombon lévő, úgynevezett első vár és templom. A romoknál elhelyezett tábla szerint itt állt a IV. századi Pone Navata nevű erődítmény, ami a birodalom Dunai határát védte. Erre épült aztán a XI. században az ispáni vár és plébániatemplom. Szent László 1083-ban e helyütt tartotta fogva a trónjától megfosztott Salamont (aki aztán ugyanabban az évben szabadon engedett). Az építmény a tatárjárás idején pusztult el.

Falmaradványok és csodás kilátás a Sibrik-dombon. Szemben a nagymarosi Sólyom-sziget és a Börzsöny hegyei

Félegyházi András szerint a visegrádi idegenforgalom alapját természetesen a Fellegvár, a Salamon-torony és a királyi palota képezi, de olyan a táji-természeti környezet, hogy a turizmus a látványosságok nélkül is működne. „Egyedülálló, hogy ezek a nevezetességek, értékek néhány négyzetkilométeren belül vannak. Úgy érzem, hitelesek a látnivalóink, programjaink, ez egész évben idevonzza a turistákat” – értékelte a visegrádi turizmust a polgármester.

A kisoroszi szigetorr két arca

A Dunakanyar egyik legnagyszerűbb pontja, a folyó közepén van, imádják a strandolók és a vízitúrázók, minden korosztálynak ajánlható, mi az? Megfejtés: a Szentendrei-sziget vége (vagy kezdete), a kisoroszi szigetcsúcs, más néven szigetorr. A Dunakanyarba belógó kavicsos, homokos, fás, ligetes földnyelv, néhány kilométerre Kisoroszitól. Az egyik legpompásabb természetes fürdőzőhely, ami a Dunán létezik. Az itt pihenők választhatnak: a Szentendrei-Duna felőli oldalon fürdenek, a szigetcsúcs közepén és a Fellegvár látképében gyönyörködnek, vagy a folyó főága mellett vernek tanyát. Ebben a drónvideóban mutatjuk, hogy néz ki a szigetorr.

Ilyen a sziget vége „normál” vízállásnál. A fotó 2017. augusztus elején készült.

A kisoroszi szigetorr a visegrádi Fellegvárral

Ha nagyon alacsony a Duna, mint például 2018 nyarán, a főág majd’ harmadáig be lehet gyalogolni.

Messze a parttól, jócskán benn a Dunán, de a víz csak lábszárig ér

Ám most, 2019 júniusának elején, amikor a májusi esőzések miatt magas a Duna vízállása, a szigetorr egészen más arcát mutatja. Amikor Zebegényben a csónakkölcsönzőből kibéreltük a kajakot, mondták is: „Ha ügyesek vagytok, be tudtok evezni a fák közé. Érdemes.” Az egész szigetorr vízben áll ugyanis. A földnyelvnek nyoma sem látszik, ártéri erdővé változott a fürdőzők paradicsoma.

Ez is a kisoroszi szigetorr. Csónakázni lehet a fák között

A sodrás, ami a magas vízszint miatt amúgy is nagyobb, itt még erősebb. Vízitúránk során most érzékelni leginkább, mennyire meg van áradva a Duna. Beevezünk a fák közé, de borzasztóan nehéz irányban tartani a csónakot a sodrás miatt, ráadásul egy ideje a szél is felerősödött, és pont szemből fúj. Fákba kapaszkodva állunk meg, hogy gyönyörködhessünk az ártéri erdőben, és készíthessünk pár fotót. Aztán újra evezni próbálunk, de a víz az úr: a csónak csak sodródik, sodródik a fák között, végül egy bokor tövében áll meg. Voltunk már egy pár vízitúrán életünkben, de most nincs mese, a kormányosnak ki kell ugrania, hogy kiszabadítsa a csónakot. Az evezővel próbáljuk megmérni a vízszintet, csakhogy az áramlás annyira erős, hogy a lapátot sem lehet teljesen lenyomni a fenékig, mert elsodorja a víz. A kormányos végül megtalálja a talajt a lába alatt, sikerül megfordítania és egy közeli szárazulat felé löknie a csónakot. Kényszerből kikötöttünk, és úgy döntünk, ha már így történt, felbontunk pár magunkkal hozott sört.

A máskor strandolásra alkalmas part egy kis része van csak szárazon

Az áradás ellenére azért van élet a szigeten. A bátrabbak ilyenkor is kempingeznek, de érkeznek kirándulók, egy kis csoportnyi gyerek meg iszapgátat épít egy farönk segítségével

Az erdős részen felállított sátrak jelzik, a kisoroszi szigetorra most is jönnek kempingezők

Végül is jól el lehetne itt lenni – állapítjuk meg. Azonban vár minket a Dunakanyar annak idején elsőként kialakított szabadstrandja Dunabogdányban, úgyhogy visszaevezünk a szentendrei ágra.

„Kijárat” a szigetről. A háttérben a Visegrádi-hegység

A Forgó

Élénk szélben, kisebb-nagyobb hullámokat szelve haladunk tovább. Gyönyörű a környezet, csak sajnos belerondítanak azok a motorcsónakosok, akik, mintha csak direkt csinálnák, körülbelül kétpercenként húznak el a folyón, fülsüketítő és rettenetesen idegesítő zúgással. Faragatlan alakok itt is éppúgy vannak, mint a közúti közlekedésben: egy motorcsónak csak pár méterrel előttünk vág be hirtelen elénk, pont, amikor kikötni készülünk a dunabogdányi parton.

Megérkeztünk a Forgóhoz. Így hívják ugyanis az itt található éttermet, amiről a strand is a nevét kapta. Ez volt tehát az első szabadstrand a Dunakanyarban; ma is az egyik legjobb infrastruktúrával és felszereltséggel rendelkezik. Apró szépséghiba, hogy az áradás miatt a nagy részét ellepte a víz.

A strand focipályáján most legfeljebb vízilabdázni lehetne

Nincs még egy ennyire szépen, praktikusan és ha lehet ezt a szót mondani, ízlésesen kialakított szabadstrand a Dunakanyarban. Az itt elvezető sétány és kerékpárút rendben tartott, a partszakaszon nyírják a füvet, jó állapotúak a fából kialakított padok, asztalok, az öltözőkabin, a játszótér, normálisan lehet parkolni. Az étterem mellett egy büfé is gondoskodik a strandolók ellátásáról: csapolt sör, fagyi, egyszerűbb meleg ételek kaphatók.

A dunabogdányi szabadstrand és környezete a legszebb balatoni strandokkal is felvehetné a versenyt

Már-már elegánsnak mondható a Forgó környéke. lIyennek képzeljük a tökéletes Duna-partot

Mit alkotott Ybl Miklós Verőcén?

Ha képzeletben átugranánk a Szentendrei-szigetet, Dunabogdánnyal nagyjából egyvonalban a Duna másik oldalán Verőcére érkeznénk. Van ennek a településnek egy különleges látványossága, ami csak a folyóról, illetve közvetlenül a Duna partján látható: a támfal. Verőcén átautózva, vagy átkerékpározva nemhogy fel sem tűnik, hanem az emberek többsége vélhetően nem is tud róla. Le kell menni a partra egy oda vezető lépcsősoron, vagy csónakba kell ülni, ha a támfal szépségében gyönyörködni akarunk. Megéri.

A támfal részlete; a kép előtérében egy házból közvetlenül a Dunához levezető lépcső. Az építmény védelmet nyújt az árvíz ellen

A támfal tulajdonképpen nem más, mint a közvetlenül a Duna-parton épült házakat alátámasztó kőfal. Ybl Miklós tervezte 1889-ben, mikor egy itt lakó barátjának házát építették, és ezzel a módszerrel választotta el az épületet a Dunától. A verőcei folyóparton mintegy egy kilométer hosszan húzódnak a támfalon nyugvó épületek, páratlan és egységes látványt nyújtva, és még jobban kiemelve az ide épült házak panorámáját, értékét. Mintha egy várfal védené a házsort a Dunától.

Várfalat idéző látvány: a támfal a Duna és egy, a folyóhoz vezető utcácska találkozásánál

A verőcei támfalnál búcsúzunk a Dunakanyartól

VÉGE A NEGYEDIK RÉSZNEK

A következő rész tartalmából:

Megérkezünk a ráckevei Kerekzátonyra - Mit rejt a Duna a Csepel-sziget környékén? - János vitéz ráckevei volt? - Titokzatos hangulat az ortodox templomban - A kora esti ráckevei Duna-part