A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.
Szob némileg különbözik a dunakanyari települések közül. Ez a kisváros nem a tájegység legfrekventáltabb részén fekszik, hanem kicsit túl azon, és, valljuk be, talán nem ezt e települést keresik fel a leggyakrabban a Dunakanyarba látogatók. Pedig Szobnak és különösen a környékének rendkívül érdekes látnivalói, kevésbé ismert nevezetességei vannak.
Már önmagában az izgalmassá teszi a várost, hogy három tájegység találkozásánál fekszik, ami a többi dunakanyari településről nem mondható el. Szobnál találkozik ugyanis a Börzsöny, az Ipoly mente és a Dunakanyar. Szob az a település, ami kerékpáros, vízi és gyalogos túrázók remek kiindulópontja lehet. Van kerékpárútja, sőt biciklivel innen nemcsak az említett tájak, hanem kompra szállva a Visegrádi-hegység és Esztergom, illetve Szlovákia felé is tovább lehet menni. A vízitúrázók, ha az Ipolyon ereszkednek lefelé, Szobnál érik el a Dunát. A túrázóknak pedig ott a Börzsöny, no meg az Ipoly túloldalán, a szlovák területen lévő Kovácspataki-hegyek felkeresése is megér egy misét.
Vízitúrás pihenő az Ipolyon
A táji környezet mellett Szob „helyi” kínálatát sem érdemes kihagyni. Az aprócska Börzsöny Múzeum remek áttekintést és fogódzót ad a környék történetéhez. A Kálvária előtti kilátóteraszról gyönyörűen belátható a Duna Zebegénytől Esztergomig. De pazar látvány nyílik a folyóra és a szemközti hegyekre a révátkelőtől is.
Kilátás a Kálváriáról
Szobról indul a Börzsöny leghosszabb kisvasútja, ami Nagybörzsönyig visz fel. Szobtól mindössze 5 kilométer Márianosztra, ahol a pálos kolostor, a nemrég felújított bazilika, valamint a közvetlenül a szomszédságában lévő büntetés-végrehajtási intézethez kapcsolódó börtönmúzeum és a rabtemető tartogat különleges látnivalót.
A pálos bazilika és a fegyintézet bejárata Márianosztrán. Fotó: Nagy Barbara, Török György
Márianosztra látképe a pálos bazilikával, a kolostorral és a börtönnel. Fotó: Nagy Barbara, Török György
Ezen a hétvégén még inkább megélénkül a kisváros és a környékbeli települések. Június 21. és 23. között ugyanis első alkalommal rendezik meg az Ipolyfeszt elnevezésű háromnapos fesztivált; ez az ingyenes rendezvény a térség kulturális sokszínűségét hivatott bemutatni. A programok Szob mellett hat másik, köztük két szlovákiai magyar településen zajlanak. Az Ipolyfeszt ebből következően nemcsak koncertek és az ilyenkor szokásos programok egymásutánját kínálja, mert földrajzi „lefedettségéből” adódóan lehetőség nyílik az egyes falvak megismerésére, vízitúrázásra az Ipolyon, vezetett túrára a Börzsöny nyugati gerincén, de még egy várostrom eljátszására is sor kerül.
És persze a programok sorában helyet kap a Dunai mesék című blog is: beszélgetünk a DANUrB projektről és dunakanyari vízitúráinkról. Arról, hogy kapcsolódik A Pál utcai fiúk egyik szereplője Szobhoz és egy itt élt és a magyar ipartörténetben jelentős szerepet játszó németalföldi családhoz. Meg arról is, hogy került egy norvég fiatalember a 19. század első felében Szobra, és hogy lett a dualizmuskori építkezések egyik legjelentősebb vállalkozója. Történetekről, amelyek a városhoz kötődnek.
A németalföldi Luczenbacher család kápolnája a szobi temetőben
A Dunakanyarban, az Ipoly mentén és a Börzsönyben tehát ezen a hétvégén – ha lehet ezt mondani – egy kicsit Szob körül forog a világ.