A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információk: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/danurb, http://www.pestmegye.hu/2-uncategorised/3748-danurb.
Ha vasúttal érkezünk
Felülről lefelé kezdtük el bejárni Zebegényt, azaz: az egyik legszebb dunakanyari kilátást nyújtó Sárkánydombról leereszkedtünk a Duna partjára. Ám itt nincsenek a folyóhoz közel eső házak, mint Szobon, mert a 12-es út és a vasút egyfajta választóvonalat képez a település és a Duna között. Habár a falu központja csak pár percnyi sétára van a folyóparttól, Zebegényben alig vannak Duna-parti utcák. A faluközpont és a part között az egyik „átmeneti” pont a vasútállomás; a 12-es útról is itt kell lekanyarodni a „centrum” felé. Aki tehát vonattal érkezik a településre, gyakorlatilag rögtön a központban találja magát. Az állomás környékének ennek ellenére még sincs olyan jellege, mintha a centrum szerves része lenne. Maga az épület a Monarchia hangulatát idézi.
A vasútállomás épülete a falu központja felől. A kép előterében látható kis terecskén egy 1896-os keltezésű obeliszk áll
A zebegényi Duna-part
Mivel a település és a Duna-part között nincs tehát direkt kapcsolat, a folyóparti szakaszt nem a kiépítettség jellemzi. Alaposabban szemügyre véve azonban rejlenek benne lehetőségek. Először is itt érinti a Dunát közvetlenül az EuroVelo 6 kerékpárút. Másodszor itt található a zebegényi hajókikötő. (Vele szemben pedig egy picike sziget, ami még izgalmasabbá teszi a zebegényi Duna-partot.)
A zebegényi hajóállomás a szigetecskével
A hajóállomás környékén csónakkölcsönző és egy lángosos – utóbbi megállásra, feltöltődésre csábít egy vízi- vagy bringatúra alkalmával. A kikötő mellett pedig hosszan, több mint száz méteres szakaszon húzódik a néhol homokos, néhol fövenyes strand. Csodás innen a panoráma a Duna túlsó oldalára: a hegyek alatt Pilismarót üdülőterülete látható. Most sajnáljuk igazán, hogy nem nyár van, mert biztos fürdenénk egyet. Nincs mese, ide is vissza kell jönni, majd ha kánikula lesz.
A szabadstrand Zebegényben. Sajnos az infrastruktúrája szegényes, pár öltözőkabint építettek ide mindössze
Gondolatok a dunakanyari turizmus fejlesztéséről és egy jó példa
A kikötő másik oldalán, Szob irányában a part és a kerékpárút között füves térséget találunk. Meg valami mást, ami a helyi innováció, a vendéglátás és egy jó ötlet közös eredménye: az Élesztő Plázst. (Az Élesztő név nem véletlen: egy Budapesten működő kézműves sörözőről van szó.) Ha definiálni akarnánk, mi is ez, leginkább azt mondanánk, egyfajta kiülős hely a természetben. Hogy pontosan miről szól és hogy jött létre, maga a tulajdonos és ötletgazda mondja el egy percben ebben a videóban.
Arról, hogy működik az Élesztő Plázs és milyen tervek vannak vele kapcsolatban, Tóth Imre tulajdonos ezt mondta: „Részben a helyieknek szól, olyannyira, hogy van olyan ital, amit a helyiek fogyasztanak, mivel a sörfőzőmester zebegényi. De hálózatban gondolkodunk, ami azt jelenti, hogy Nagymaroson meg másutt is szeretnénk hasonló helyet. Ennek a hálózatnak az lenne a lényege, hogy összekösse a bicikliútvonalat, a vízitúrázókat, a vonattal érkezőket. Erre épülne egy olyan szolgáltatás, hogyha valaki itt bérel biciklit, le tudja adni egy másik helyünkön. Tehát az Élesztő Plázs helyieknek és turistáknak is szól.” Tóth Imre szerint az Élesztő név jó brand, de a Plázsra sokkal inkább a Dunakanyar szeretete vonzza az embereket. „Itt úgy kell fejleszteni a turizmust, hogy a Dunakanyar értékei megmaradjanak: környezettudatosan, családbarát módon” – tette hozzá.
Az Aranyélet Zebegényben
Zebegény egyedülálló fekvése, hangulata mások érdeklődését is felkeltette. Itt forgatták például a közelmúlt egyik legsikeresebb magyar televíziós sorozata, az Aranyélet harmadik évadjának néhány epizódját. „2017 augusztusában és szeptemberében, illetve 2018 januárjában forgattunk Zebegényben. Vidékre akartuk »levinni« a sztorit, és először a Balatonra gondoltunk, de aztán rájöttünk, hogy a Dunakanyar százszor jobb helyszín. Zebegényben leszállsz a vonatról, szinte két lépésre van a folyó, és valahogy jobban szervesül az ott lakók életében. Ja, és a part nincs beépítve” – mondta Mátyássy Áron rendező, amikor arról kérdeztük, hogy találták ezt a forgatási helyszínt.
Az Aranyélet forgatása a zebegényi Duna-parton. Fotó: HBO/Sághy Tímea
Zebegényben többek között a főtéren, a polgármesteri hivatalnál, a Kálváriadombon, a Sárkánydombon és a szabadstrandon forgott az Aranyélet.„Abszolút szuper élmény volt nekem” – mondta Mátyássy Áron.
Megkerüljük a Szent Mihály-hegyet
Élményekből szerencsére nekünk is kijut. Csónakba ülünk, hogy Nagymaros felé evezzünk a Dunán. Azt azért zokon vesszük, hogy az időjárás kissé kiszúrt velünk, mert a szél és a szemerkélő eső nem a legideálisabb a vízitúrázáshoz. Egy kajakos férfi, aki nem sokkal indulásunk után kötött ki a zebegényi szabadstrandon, azért megnyugtat: „Dömös után már nem hullámzik ennyire. Nagymaros környékén már egész jó” – szól oda a partról, miközben elevezünk mellette.
Dömösnél a legnagyobb a folyó sodrása, összeszűkül itt a Duna. Zebegényi beszélgetőpartnereink közül egymástól függetlenül többen is mondták, a dömösi átkelésnél legyünk óvatosak, nagy a sodrás, a kikötő környékén van egy örvény és hasonlók. De nincs semmi baj, siklunk tovább a vízen. Látjuk, amint hódok rágta fatörzsek borítják a partot. És halljuk, ahogy a Dunakanyar legjellegzetesebb „hegytömbje”, a Szent Mihály-hegy szikláin muflonok bőgnek. (Vagy inkább bégetnek? A hang sokkal inkább bégetésnek tűnik.) Már Szobon, a börzsönyi gyűjtemény megtekintésekor hallhattuk, a hegységben rengeteg a muflon, olyannyira, hogy a Szent Mihály-hegyen a sziklákon a vonatról és a kerékpárútról látni őket.
A Visegrádi-hegység és a dömösi hajóállomás (középen) a vízről
Egy idő után tényleg nyugodtabb a víz. Közeledünk Nagymaroshoz, amit az alapján állapítunk meg, hogy a jobb parton feltűnik a településsel szemközti visegrádi Fellegvár. Az időjárás a végére kompenzál minket valamelyest, mert Nagymarosra érve lassan-lassan kiderül az ég, később pedig ragyogó napsütéssel folytatódik a délután.
A visegrádi Fellegvár a Dunáról
A Dunakanyar legszebb sétánya
Most a nagymarosi promenádról lesz szó. Kétségkívül ez a Dunakanyar legszebb, legjobban kiépített, leghosszabb sétánya. Központi része a kompkikötő a hajóállomással, ahonnan a település központja pár perces sétával elérhető. A parton külön fut az EuroVelo 6 bicikliút és a gyalogosok sétánya. A promenád nagy előnye, hogy találni itt éttermeket, sörözőteraszt, halas és sült kolbászos büfét, fagyizót, ám a vendéglátó egységek mégsem „nyomják agyon” magát a sétányt, mert azt érezni, hogy szépen megvannak a háttérben, a promenádon pedig maga a korzózás érvényesül. Mindehhez hozzájön még a leírhatatlanul szép visegrádi panoráma.
A túloldalon a visegrádi Fellegvár
A dunakanyari települések közül Nagymaroson érzékelni leginkább, hogy a partszakasz és ezáltal a folyó együtt él a kisvárossal. A Duna-part itt van a legjobban hasznosítva, kihasználva – akár azt is mondhatnánk, kitalálva.
Életkép a nagymarosi promenádon. A kép jobb oldalán a szabadstrand egy darabja, középen a kerékpárút, felül a járókelők számára kiépített sétány
A sétánytól nem messze található Nagymaros-Visegrád vasútállomás. Valószínűleg ez a Dunakanyar legforgalmasabb vasúti megállója. Mivel kiemelkedik környezetéből, innen is klassz a kilátás, mert gyakorlatilag a háztetők szintje fölött van.
A Fellegvár a vasútállomásról is látható. Amellett sajnos nem mehetünk el szó nélkül, hogy az állomás nem akadálymentesített; babakocsival, kerékpárral kínszenvedés fel- és lebotorkálni a meredek lépcsőkön
A termelői piac
Nagymaros egyik legérdekesebb „attrakciója” az úgynevezett termelői piac. Ezen helyi és környékbeli kistermelők árusítanak egyebek mellett saját termesztésű és készítésű húsféléket (kolbászt, sonkát, szalonnát), sajtot, mézet, lekvárt, szörpöt, tejtermékeket, zöldséget, tojást, édességet, süteményt. Ottjártunkkor összefutottunk egy helyi ismerősünkkel, aki azt mondta, sokszor annyian vannak ezen a szombatonkénti piacon, hogy mozdulni is alig lehet. Május első felében azonban a hűvös idő jó pár embert távol tartott. Viszont így legalább kényelmesen és ráérősen végig lehetett mustrálni a termelői piac kínálatát.
A nagymarosi termelői piacon. A település főterén tartják
Piaci hangulat
Csípős dolgok Nagymaroson
Az egyik standnál a GaBko chili termékeire bukkanunk. Ez a Nagymaroson termesztett chilimárka a közelmúltban azzal került a hírekbe, hogy egyik terméke a Los Angelesben rendezett chiliszószok világbajnokságán összesített nagydíjat nyert, magyarul világbajnok lett. A standnál a GaBko chili előállítójának, Nagy Gábornak a feleségével, Nagyné Izsák Veronikával találkozunk. „Már 2017-ben is két első díjat szereztünk egy amerikai világbajnokságon, ezt eléggé felkapta a média. A siker meghozta a hírnevet, de nemcsak országosan, mert szakmai berkekben külföldön is nyilván tartják a GaBko nevet” – meséli.
Bőséges a választék a GaBko-féle chilikből
Nagymaroson évente egyszer van egy olyan alkalom, amikor – ahogy Nagyné Izsák Veronika fogalmazott – minden a csípősségről szól. Ez a Nagymarosi Csípős Fesztivál, idén augusztus 31-én rendezik. „Valamivel fel akartuk rázni a piacot – emlékezik vissza a kezdetekre Nagyné Izsák Veronika. – Kitaláltuk, hogy legyen egy csípős nap. A termelők ilyenkor csípős termékekkel készülnek, még a fagyi és a kürtős kalács is csíp.” Chilitermesztők is jönnek szép számmal, tavaly például negyven árus vett részt a fesztiválon.
Helytörténet és művészet
A település és a Dunakanyar kulturális életének meghatározó intézménye a Sigil Galéria és Kávézó. A Nagymaros központjában lévő kiállítóhely tudatosan épít a város művészeti hagyományaira, ugyanis az 1980-as évek végéig művésztelep működött a településen. A Sigil Galériában havonta nyílnak kiállítások, és ahogy Murányi Zoltán, a galéria vezetője mondja, minden művészeti ág jelen van; olyan, ritkán látható és kevésbé ismert területeknek is adnak helyet, mint például az üvegművészet. „A kezdőktől a József Attila- és Kossuth-díjas művészeken át a helyi alkotókig terjed a nálunk kiállítók sora”- említi Murányi Zoltán.
Néhány a programok közül. Az Adyton úgynevezett szabadzenei rendezvény, ami a Nagymaroson élt Kossuth-díjas zeneszerző, Szabados György szellemiségében valósul meg, olyan ismert jazz-előadók közreműködésével, mint például a Grencsó Kollektíva
A Sigil Galériában helytörténeti kiállításokat is tartanak. Bemutatták például Nagymaros múltját képeslapokon. Murányi Zoltán szerint helytörténeti előadásaik a legsikeresebbek, sok érdeklődőt vonzanak.
A galériához tartozó kávézó terasza
VÉGE A HARMADIK RÉSZNEK
A következő rész tartalmából:
Visegrád - kicsit másképpen - A kisoroszi szigetorr csónakkal és a levegőből - A Dunakanyar első szabadstrandja - Mit alkotott Ybl Miklós Verőcén?
Blogunk harmadik részének elkészítéséhez Pinczés-Pressing Ádám nyújtott segítséget, amiért e helyütt mondunk köszönetet.
